A talaj injektálás olyan talajjavító eljárás, amely javítja a puha, magas nedvességtartalmú agyagok, tőzeg és egyéb gyenge talajok minőségét azok cementálóanyaggal való mechanikus keverése révén.

Talaj injektálás

Általános alkalmazás

A magas nedvességtartalmú talajokban használatos, illetve gyakran alkalmazzák magas talajvíz esetén, amely során kémiai reakciót hoznak létre a talaj és a talajvíz között, stabilizáló cementálóanyag befecskendezésével
Teherbírás növelése
Süllyedés csökkentése
Folyósodás csökkentése
Szennyező anyagok helyben történő megkötése
Általános stabilitás növelése

Folyamat

A cölöpök megépítéséhez egy nagysebességű fúró a fúrócsőoszlop aljára rögzített radiális keverő-lapátokkal felszerelt fúrórudat továbbít a talajba. A behatolás során az eszköz felvagdalja a talajt a keverésének előkészítéséhez. Miután az eszköz elérte a tervezési mélységet, a kötőanyagot sűrített levegővel pumpálják a fúróacélon keresztül az eszközbe, ahol azt az eszköz kihúzása során összekeverik a talajjal. 

Az átitatásos injektálási eljárással egyedi cölöpöket, átfedő cölöpök sorait vagy 100%-os tömegstabilizációt alakítanak ki tervezés szerinti erősséggel és merevséggel.

Előnyök

Csendes és vibrációmentes
Környezetkímélő, mivel rendelkezésre álló anyagok kerülnek felhasználásra
Minimális hulladék
A művelet alacsony hőmérsékleten is elvégezhető
Gazdaságos
Kiválthatja a drágább alapozási eljárásokat
Rugalmas alkalmazás
Kivitelezési idő csökkentése

Minőségbiztosítás

A minőség ellenőrzésére és biztosítására cölöpszerelési protokollok és a vonatkozó laboratóriumi és terepellenőrző vizsgálatok eredményei alapján kerül sor. Az egyes cölöpök folyamat-naplóval rendelkeznek, amely jellemzően tartalmazza az elem azonosítását, a keverőeszköz részleteit, keverési mélységet, keverési időt, iszap specifikációkat, befecskendezési térfogatáramot és nyomást, a felhasznált cementpép össztérfogatát, a keverőeszköz sebességét és fordulatszámát a behatolás és kivétel során, és a tengely forgatónyomatékát. 

A keverési energiát és kötőanyag tartalmat a fenti adatok alapján számítják ki a tervezési követelményeknek megfelelően.

A stabilizálódott talajból származó mintákat vizsgálat céljára általában frissen készült cölöpökből nedves mintavételezéssel veszik. 

Korszerű magfúrás és egyéb helyszíni vizsgálati módszer is alkalmazható a mintavételezéshez és a mély talajkeveréssel készült cölöpök folytonosságának, egyenletességének és merevségének ellenőrzésére. A megfelelő ellenőrzési módszerek kiválasztása függ azok célhoz viszonyított jelentőségétől, pontosságától és alkalmazhatóságától, a talajkezelési mintától és a stabilizálódott talaj tervezési tulajdonságaitól.